Az elemző szerint az MNB-nek a mostani forintgyengülés még belefér

Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője szerint az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek. Így a monetáris kondíciók szinten tartása, majd fokozatos szigorítása várhatóan elég lehet a forint középtávú erősödéséhez, ami támogathatja az inflációs cél elérését. Az alapkamat emelésére akkor számít, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, ami jövőre még nem várható. A közlemény nem utal a forint gyengülése miatti inflációs hatásokra, így nem kizárt, hogy folytatódik a forint gyengülése, tette hozzá a szakértő.

Döntött az MNB
Kedd délelőtti döntése értelmében a monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
Kis meglepetésre azonban növelte a Magyar Nemzeti Bank a likviditást a bankközi piacon, hiszen az úgynevezett kiszorítási mértéket a korábbi 200-400 milliárd közötti szintről – 100 milliárd forinttal – a 300-500 milliárd közötti szintre emelte – mutatott rá Suppán Gergely –, vélhetően annak hatására, hogy noha az infláció alakulása nagyjából megfelelt az MNB várakozásainak, az adószűrt maginfláció, amely a legfontosabb inflációs mutató a monetáris tanács számára, számottevően alacsonyabb szinten alakult, döntően annak hatására, hogy a nagyon gyatra nyugat-európai konjunktúra miatti lassuló infláció hatásai kezdenek begyűrűzni hazánkba is, tette hozzá a szakértő.
Emelték az inflációs és növekedési prognózist
A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben 3,3 százalékos inflációra számít a júniusban várt 3,2 százalék helyett és 4,5 százalékos növekedésre 4,3 százalék helyett.
A Takarékbank vezető elemzője szerint azt is meglepetésként hatott a monetáris tanács közleményében, hogy említést sem tesz arról, hogy a forint árfolyama miként befolyásolja az inflációt, hiszen közismert, hogy a forint árfolyamának gyengülése némileg emeli az importárakat, de ennek hatásával, úgy tűnik, jegyezte meg Suppán Gergely, mintha nem is foglalkozna a monetáris tanács. Egyedül azt emelte ki, hogy az egyetlen “horgonya” a monetáris tanács döntéseinek az infláció alakulása, illetve az árstabilitás elérése, és úgy gondolják, hogy a jelenlegi kondíciókkal elérhető az árstabilizáció, és az elmúlt hónapokban megfigyelhető forintgyengülés “belefér”, vélekedett a szakértő, aki szerint éves szinten nem gyengült nagyot a hazai fizetőeszköz. “Igaz, hogy minden nap mélypontokat döntöget a forint árfolyama, de olyan pici szintű a gyengülés mértéke, hogy valószínűleg nincs döntő befolyása még az inflációra, és emiatt hagyta figyelmen kívül a közlemény a forint árfolyam alakulását” – tette hozzá.

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

(function(d, s, id) {
var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0];
if (d.getElementById(id)) return;
js = d.createElement(s); js.id = id;
js.src = “//connect.facebook.net/hu_HU/sdk.js#version=v2.0&xfbml=1&appId=”;
fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
}(document, ‘script’, ‘facebook-jssdk’));


Source link

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.